Bécstől egy kőhajításnyira, a Duna partján fekszik Tulln városa, ami a kertkedvelők és virágbolondok számára egyet jelent a kertkiállítással. Az évente kétszeri többnapos rendezvény csupán kiegészítője annak a látványnak és élménynek, amit a 70 látogatható kertben találunk egész éven át. A Die Garten Tulln kertbirodalmát legtöbben tavasszal keresik fel, amikor több tízezer hagymás virág bontja szirmait. Nem csak a gyönyörködés, hanem az ötletgyűjtés, az inspirálódás vezeti azokat, akik elzarándokolnak ide.
Legutóbb magam is tavasszal jártam itt, igaz, éppen sziromhullás idején, de a június eleji virágpompa is gyönyörűségek tengerével ajándékozott meg. A nyár végi, őszeleji kertlátogatás különös vonzerejét nem a virágok és nem a lombszíneződés adja, hiszen attól még messze jártunk. Kiváló terep volt ahhoz, hogy lássuk, egy szakszerűen gondozott kert itt hogyan állta a sarat a nem mindennapi nyarunk vége felé?
A díszfüvek megszáradt kalásza mindenhol messziről integetett. Jó volt látni, hogy az évelőágyásokban meghagyott perjefélék, tippanok mennyire szépen mutatnak a kasvirágok, a macskahere megszáradt mivoltában is dekoratív formáival. Aki eddig még nem barátkozott meg azzal a gondolattal, hogy bizonyos „gazok”-nak igenis van helyük az évelőkertben, annak itt kiváló példák sorakoztak vidéki kert-formában, modern vonalvezetésű vagy éppen keleti stílusú kert alakjában.
Az ősz virágszínei
Hogy melyek az őszi virágszínek, arra kapásból rávágjuk: a sárga, a narancs, a rőt vörösbe forduló árnyalatok. Ezek adják vissza a lelki szemeink előtt megjelenő ősz érett, napsugaras, bőséggel teli hangulatát. Itt a tullni kertekben azonban mazsolázhatunk olyan ötletekből, amelyek az őszi kert fókuszpontját a hófehér szelőrózsákra hegyezik ki, vagy éppen a bordó-fehér kombinációval játszanak dáliával, kakastaréjjal, szellőrózsával, hosszan virágzó amarántokkal, hófehér kérgű nyírfákkal.
Szeptember eleje a gyümölcsök és bogyók érésének ideje, sötétlik a fekete bodza termése, érik a szilva, a mogyoró és virágozni kezd az őszi kikerics a megfigyelések szerint. Úgy tanultuk, hogy a mi éghajlatunkon 4 évszak jellemző, ám a fenológia naptára tízet különböztet meg. Ilyenkor éppen az „előősz” ideje zajlik.
A fenológia a növények és az állatok életciklusában lezajló fejlődési szakaszokat, úgynevezett fenofázisokat megfigyelő és elemző tudományterület. Valójában ez azt jelenti, hogy megfigyeljük a növények különböző fejlődési szakaszait, és a naptárt ehhez igazítjuk.
A tullni kertekben külön részt szenteltek a fenológiai fázisok bemutatásának is. A természet kalendáriuma tíz évszakának további megfigyelése, az események lejegyzése kiváló arra is, hogy nyomon kövessük a klímaváltozást a mikrokörnyezetünkben.
Az öt elem és a tíz évszak
A Hagyományos Kínai Orvoslás az öt elem jegyében szintén nem 4 évszakot különböztet meg. Ők a szoláris naptárban 24 évszakjelzőre osztották az évet, amelyeknek a nevei az adott időszak meteorológiai és fenológiai megfigyeléseit tükrözik. Ezeknek az évszakjelzőknek máig nagy szerepük van a földművesek munkabeosztásában, az egészséges életmód kialakításában. A kínaiak úgy tartják, hogyha betartjuk a különböző évszakjelzőkhöz tartozó táplálkozási és életmódbeli szokásokat, megfelelő életvitelt alakítunk ki, akkor egészségesek maradunk egész évben.
Amikor e sorokat jegyzem, éppen előősz van, a kínai szoláris naptár szerint pedig a „fehér harmat” ideje. A kínaiak úgy tartják, a fehér harmat után éjjel hideg, nappal meleg van, nem szabad a testrészeinket fedetlenül hagyni, a lányok nyári ruháit melegebbre kell cserélni. Ilyenkor sok körtét, szőlőt, répát kell enni, mellé mézet szopogatni, kerülni kell a hideg víz ivását. Ezeket a javallatokat bárkinek könnyű betartani ősz elején!
Ezek a megfigyelések is azt erősítik, hogy ha szezonálisan táplálkozunk, tiszta és jó alapanyagokat viszünk be a szervezetünkbe, amelyek milyenségét és mennyiségét egyénre szabtuk, akkor megteremtettük máris az egészségünk alapjait. Teljesen mindegy, hogy ezt milyen filozófia mentén tesszük, a lényeg és a fókuszpont ugyanott van.
A friss, egészséges ennivalónak pedig alapja a jó talaj, a biológiailag sokszínű kert. Erre nemes és kiváló példákat láthat az, aki ellátogat Tullnba, a kertek kavalkádjába október 31-ig. A kertek akkor rövid téli álomra szenderülnek, kiélvezik a 10. évszak, vagyis a „téli nyugalom” idejét, hogy azután márciustól újra zöldbe szökkenve várják a kertimádó látogatókat.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
