Láthatatlan anya: a családi élet szervezése is egyfajta munka, de senki nem veszi észre
Felkészíteni a gyerekeket, hogy a szünet után visszaálljanak a megszokott ritmusra. Fejben tartani, hogy az orvosi szűrővizsgálatokra időpontot kell foglalni. Fejben tartani a távolabbi családtagok szülinapját és gondolkodni az ajándékokon, majd meg is vásárolni. Befizetni a számlákat, bejelenteni a mérőóra-állásokat. Kitalálni mi legyen a vacsora, ami mindenkinek megfelel és még egészséges is. Önmagukban apróságnak tűnő feladatok, ha viszont egy ember vállát nyomja mindez, már kifejezetten megterhelővé válik.
„Irreális elvárás, hogy az anya szülés után álljon fel és lássa el a babát, hiszen erre van teremtve” – a Mamafonó alapítóival beszélgettünk
A gyermekágyas időszak kulcsfontosságú periódus a család életében. A baba érkezésével párhuzamosan átalakulnak a korábbi dinamikák, a közösség minden tagjának meg kell találnia az új helyét. Hogyan lehet felkészülni erre? Mik tudják segíteni az újdonsült anyát, hogy ne tűnjön el teljesen az új szerepben? Mit tehet az ember, ha nincs körülötte egy falu, hogy segítsen a gyermeknevelésben vagy akár csak ebben a kezdeti intenzív időszakban? Entz Sári perinatális tanácsadóval, művészetterapeutával, és Formanek Zsuzsanna perinatális pszichológussal, kulturális antropológussal, dúlával, a Mamafonó alapítóival beszélgettünk erről.
Adventi elcsendesedés, de hogyan? – Idén új módszerrel próbálkoztam
Az advent hagyományosan a várakozás, az ünnepre való felkészülés időszaka. Ez pedig a hagyományok szerint nem csupán a kézzelfogható tennivalók elvégzését jelenti. De hogyan valósulhat ez meg akkor, amikor a legtöbben nem tudjuk megtenni, hogy ez az egy hónap valóban az elcsendesedésről és befelé fordulásról szóljon, mert ezernyi elvárás és teendő nyomja a vállunkat?
„Érdemes rávezetni az embereket, hogy mi minden hever a lábuk előtt” – interjú Potyó Imre természetfotóssal
Potyó Imre természetfotós képei nem csupán megörökítik az élővilág szépségét, hanem történeteket is mesélnek. Árad belőlük a természet iránti rajongás. Imrét hallgatva nagyon hamar egyértelművé válik, hogy az ideális pillanat elkapásához rengeteg türelemre, folyamatos szakmai fejlődésre és nem utolsósorban alázatra van szükség. Fotózásról, inspirációgyűjtésről, tervekről beszélgettünk.
Nü-su: egy nyelv, amit csak nők ismertek és használtak
Hunan tartományban, Kína hegyekkel körülvett, a világ többi részétől elzárt falvaiban alakult ki a nü-su nyelv, amelynek szó szerinti jelentése: a nők írása”. Ez az egyetlen olyan nyelv a világon, amelyet kizárólag nők ismertek és használtak a történelem során. Miért volt szükségük saját nyelvre? Mert ezen keresztül sokkal könnyebben kifejezhették a bennük lakozó érzéseket, mint a patriarchális rendszer nyelvén.
A hó egy csoda, és jelenlétével mindenféle szabályt átír – végre a gyerekeim is megtapasztalhatták ezt
„Amikor a nappalok már rövidebbek, mint az éjszakák, a hó menti meg a helyzetet” – írja Karin Smirnoff svéd írónő. Minden szavával egyetértek, különösen most, hogy annyi év után a saját gyerekeimmel a saját városunkban hógolyózhattam egyet.
Japán módszerrel lassulok, és működik! – Wabi sabi a mindennapokban
A lassítás igénye, a mindfulness és a meditáció hosszú ideje újra és újra megjelennek az életemben. Rendszeresen eljutok arra a pontra, hogy érzem, megint túlságosan sok mindenre mondok igent, túl nagy fordulatszámon pörgök, vissza kell vegyek a tempóból. Ebben segít nekem a wabi sabi.
Ősszel se maradjunk ünnep nélkül – az apró szertartások szebbé teszik az életet
Nagyon szeretem az ünnepeket. A készülődést, az ünnepre hangolódást és a vele járó izgalmat, örömöt, meghittséget. Ezek adnak keretet a mindennapoknak, kiemelnek belőlük és megállítanak. Segítenek összekapcsolódni és igazán egymásra figyelni. Ilyenkor ősszel azonban látszólag kevés alkalom van az ünneplésre adventig. Én pedig tudatosan próbálom elkerülni, hogy karácsonyi lázban égjek: helyette igyekszem olyan apró rítusokat, szokásokat beépíteni az életünkbe, amelyek az esős, szürke őszi hónapokban is visszahozzák a fényt a mindennapjainkba.
Transzgenerációs örökségünk a népviseletben – Papp Zsófia divattervezővel a nők „virágnyelvéről” beszélgettünk
Valaha a nők nem csupán varrtak maguknak egy szép szoknyát, hanem virágnyelven meséltek. Ma már nem tudjuk dekódolni, hogyan jelentek meg a tatárjárás borzalmai a női ruházatban – ezzel gyógyítva is a sebeket –, de a népviselet ma is továbbélhet, ha új jelentéseket adunk hozzá. Papp Zsófi Virágnyelven című kollekciójával arra a kérdésre igyekezett választ találni, hogyan lehet továbbvinni generációs örökségünket, tiszteletben tartva a múltat, mégis megújítva azt, hogy a kortárs divat szemüvegén keresztül nézve is értelmezhető legyen.
„Félig Isztambul, félig hegyi falucska” – Szarajevót látni kell
Kelet és Nyugat, múlt és jövő, tragédiák és szép remények találkozása Szarajevó, Bosznia-Hercegovina fővárosa. Élő történelemkönyv ez a település, amit egyszer az életben mindenkinek látnia kell – de inkább többször.
