Bolondozásból mesterség – kultúrtörténeti morzsák a bolond és a bohóc figurájához
A bolond a mérleg nyelve a kultúrában. Már az ókorban is feltűnik a nagyúri udvarokban a részben tréfacsináló, másrészt viszont könyörtelen igazmondó figura, akinek fő funkciója: érvényesíteni a normát, egyensúlyban tartani az indulatokat, kimondani azt, amit másnak nem szabad. Mondhatni külön szakma volt a „bolond” szerepköre, mely évszázadokon keresztül fennmaradt – a tudomány is sokat foglalkozott vele. A bolondok napjának eredetéről ezzel szemben sokkal kevesebbet tudunk.
„Kidolgoztam a saját módszeremet, és a tojáspatkolás a szenvedélyemmé vált” – László Gyula tojáspatkolónál jártunk
A tojáspatkolás magyar találmány, de talán ennél is fontosabb, hogy kiveszőben lévő kuriózum. A 19. századi kovácsok, akik télen munka szűkében – azért, hogy ügyességüket megmutassák – elkezdték ezt a – fizika törvényeinek kissé ellentmondó – hagyományt, talán nem is sejthették, hogy tudományukból hungaricum lesz. Sajnos, ma már egyre kevesebben művelik ezt a különleges mesterséget, amelynek egyik kitartó képviselője László Gyula markazi tojáspatkoló, akinek Patkolt Tojás Kiállítását idén mi is megnéztük.
A húsvét legerősebb szimbóluma a világ legértékesebb ékszereit ihlette – a Fabergé-tojások története
Aligha akad olyan erőteljes életszimbólum, ami minden korban és minden társadalmi osztály körében ekkora megbecsülésnek örvendett. Millió hiedelem és szokáscselekvés tárgyaként kapott központi szerepet a parasztság életében, majd kulináris kihívásként és gyógyszerek alapanyagaként került a polgári és főúri otthonokba. Ezután a művészet szuperlatívuszában, a királyi ékszerkultúrában is a leghíresebb darabok ihletője lett. A tojást ezúttal Peter Carl Fabergé királyi ékszerész, aranyműves és III. Sándor cár szemüvegén keresztül értékeljük.
„Székelyföldön még nagyon erős az otthonfőzés kultúrája, és ezt fenn is kell tartani” – Szőcs Előd székelyföldi séffel beszélgettünk
A nagy és fájdalmas váltásokból ritkán nő olyan gazdagon termő gyümölcsfa, mint Szőcs Előd életében. Az erdélyi jégkorongos, aki életét már gyermekkorában egész életét szentelte a sportnak, egy napon azzal kellett hogy szembesüljön: nincs tovább, nem tudja folytatni. Mire igazán elkeseredhetett volna, máris a konyhában találta magát, ahol kiderült: az addig megtett út is csak azért volt, hogy ide megérkezhessen. Ma már nem csak egy ország ismeri a nevét a székelyföldi séfnek. Legutóbb a ferences konyháról megjelent kultúrtörténeti kuriózummal, a Ferencesek főztje című kötet ételeinek elkészítésével írta be nevét a gasztro-történelembe. Húsvét előtt kérdeztem ki életmeséjét.
„5000-nél is több hímes tojást számlál a gyűjteményem” – Fekete Ildikó hímestojás-festő népi iparművésszel beszélgettünk
Informatikusként dolgozó matematikus, aki civilben többek között Kézműves Remek Díjjal, Gránátalma Dííjjal és Junior Príma Díjjal is elismert hímestojás-festő népi iparművész, és munkáit nemcsak a Fejér megyei Értéktár őrzi, hanem tengerentúlon is ismertek és népszerűek az általa készített hímesek. Még csak a húszas éveiben járt, de már többet letett az asztalra a hímes tojások megismerése és népszerűsítése terén, mint sok néprajzos: magángyűjteménye túlszárnyalja a Néprajzi Múzeum tojásgyűjteményét, a Viasszal írt üzenet – A Kárpát-medence hímes tojásai című reprezentatív kiadványa pedig a szakma számára is hiánypótló forrásmunka. Jelenleg azon dolgozik, hogy interaktív térképre vigye térségünk hímeseit, és ez a vállalkozása már a Kárpát-haza határain is átnyúlik. Fekete Ildikóval otthonában, Alcsútdobozon beszélgettünk – néhány kosárnyi pazar hímes bűvöletében.
A hűség, a kitartás és az erő jelképei – a szentsírt őrző Krisztus-katonák
Hajdúdorogon nagypénteken bevonultak a Krisztus-katonák a sírbatételi vecsernyére, hogy idén is betöltsék a görögkatolikus központban évszázados hagyományként ismert szentsírőrzés tisztségét. Kilenc pár hajdúdorogi, nőtlen görög-katolikus legény vállalta ez évben a szolgálatot, már nagyböjt kezdete óta készültek a feladatra. Hűség és kitartás – a hajdú-erények a húsvéti paraliturgikus (liturgia melletti) szertartásnak is központi elemei egy olyan korból, amikor a kardforgatás még napi valóság volt. Riportunk a tavalyi Krisztus-katonákról.
Az utolsó vacsora napján Rómába mennek a harangok – Nagycsütörtök a keresztény és népi hagyományban
A mai nappal belépünk a húsvéti ünnepkör legszigorúbb időszakába: nagycsütörtök van. De miért hívjuk a nagycsütörtököt „zöldcsütörtöknek”? Hová mennek ezen a napon a harangok? Mit jelent az oltárrablás és a pilátusverés? Mi köze a nagycsütörtöknek a rózsavízhez? Milyen hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz? Már a kérdésekből is kiderül, milyen gazdag szokásanyag élt a magyar nyelvterületen ezen a napon.
Nálunk írják, nyugaton festik, mi az? – A hímes tojás misztériuma
Szakrális életszimbólum, termékenység-jelkép és tökéletes forma, amire az emberi kreativitás valószínűleg évszázadok óta rituális jelentőségű mintákat rajzol. A húsvéti tojásdíszítés gazdag motívumkincsét és díszítési technikáit a magyar nyelvterület egészén megcsodálhatjuk mind a mai napig, hiszen nálunk a legősibb „hímek” is életre kelnek ilyenkor.
Evangélikus diakonisszák öröksége – egyház- és kultúrtörténeti kuriózumot láthatunk az Evangélikus Országos Múzeumban
Különleges és hiánypótló kiállítás nyílt nemrégiben az Evangélikus Országos Múzeumban: az evangélikus diakonisszák magyarországi történetét ismerhetik meg belőle a látogatók – a hazai egyházi segítő szolgálatok és nőmozgalmak egyik eddig feltáratlan, monografikus igénnyel még feldolgozatlan fejezetét. Kondor Boglárkával, az evangélikus diakonisszák történetének kutatójával, egyben a kiállítás egyik kurátorával beszélgettünk.
„9000 féle ásvány- és gyógyvizet tartalmaz a gyűjteményem” – Nádasi Tamással beszélgettünk
Életünk egyik alapfeltétele – a víz – térségünkben még bőséggel áll rendelkezésünkre, és csak akkor kap külön figyelmet részünkről, ha elapad, ha szárazság sújtja termőföldjeinket, vagy egy-egy természeti katasztrófa kapcsán. Tulajdonképpen nem is igazán ismerjük ezt az őselemet, hiszen a környezetismeret tankönyvek is csak evidenciaként emlegetik. Nádasi Tamással, az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. elnökével többek között arról is beszélgettünk, hogy miként tudnánk megtartani rendelkezésre álló vízkészleteinket, és hogy mi minden derül ki 9000 darabos ásványvíz-gyűjteményéből.
