Pszicho

Kamu is meg nem is: ez lenne az év legdepressziósabb napja

Ma van a „kék hétfő”, meneküljetek! Ugyanis valaki kiszámolta, hogy bizony ma, az év harmadik hétfőjén van az esztendő legdepressziósabb napja. Fusson, ki merre lát! Vagy maradjunk, és könnyítsünk saját életünkön!

Tényleg ki lehet számítani az év legdepressziósabb napját? Melyek azok a tényezők, amik segítségével megoldható ez a sokismeretlenes egyenlet? Létezik arra matematikai képlet, hogy a bolygón egyszerre mennyien érzik kilátástalannak az életüket? Akár hiszitek, akár nem, valaki ezt bizony kiszámolta. És azzal a lendülettel meg is bánta ártatlannak vélt tettét. 

Azt már az elején szeretném leszögezni, hogy Dr. Cliff Arnall, brit pszichológus nem a klinikai depresszió éves tetőzésének dátumát akarta meghatározni! Csupán azt a dátumot kereste, amin a leginkább nyomottak, kedvetlenek – ez pedig szerinte mindig január harmadik hétfője, ami 2021-ben január 18-a, vagyis pont a mai nap. Évek óta „kék hétfőként” vagy „szomorú hétfőként” emlegetik ezt a napot, bár éppen ennek a napnak utálata aligha áll tudományos szempontból stabil lábakon.

Dr. Arnall vélekedése szerint ilyenkor nem nehéz sajnálni magunkat, és egy újabb okot találni arra, hogy tulajdonképp miért is ennyire nyomorult az életünk: magunk mögött hagytuk a karácsonyt, vízkeresztkor leszedtük tűleveleit búslakodva hullató fenyőfáinkat, de érkeznek a kemény mínuszok, sokkal kevesebb időt töltünk a szabadban, és hol van még a tavasz. Elfogyott a dugibejgli, újra ezerrel tapossuk a mókuskereket, az újévkor tett fogadalmainkat már javában megszegtük, és idén a Covid is rátesz egy lapáttal nyomott hangulatunkra. Nem kell ahhoz tudományosnak vélt téziseket gyártani, hogy laikusként is rájöjjünk: minden esélyünk megvan arra, hogy valóban komoran teljenek a január hátralévő napjai.

Dr. Arnall szerint Nagy-Britanniában ez a legsűrűbb időszak a pszichológusok és a párterapeuták életében, de a „kék hétfőre” tett megjegyzését már rég megbánta. Nem akarta, hogy az egész világ pofákat vágjon szegény januári hétfőkre, és távol állt tőle, hogy hozzájáruljon a depresszió elbagatellizálásához. 

Viszont a szakember könnyelmű kijelentésére ma már egy egész iparágat húztak fel:  ilyenkor lendülnek formába az életvezetési tanácsokkal foglalkozók, valamint tolják arcunkba az utazási irodák akciós ajánlataikat. És tény, ami tény: valahogy ki kell lábalni ebből a januári posványból...

Valakinek ez a legszebb időszak 

Akárhogyan is, de hat évvel ezelőtt ikreink igencsak megkönnyítették nekünk ezeket a búbánattal döcögő hétköznapokat, nekik ugyanis pont erre az időszakra esik a születésnapjuk, így január harmadik hétfőjén én vagy tortát sütök és egy duplabulira készülök, vagy két cuki, mosolygós kisgyereket ünneplünk a családdal és a barátokkal. Idén persze kicsit más lesz ez a járvány miatt, de ugyanúgy jókedvűen hangolódunk a jeles eseményre, mint korábban.

A mi életünkben örömökkel tarkított időszak ez, de magamon is érzem, hogy a január és a február nyomottabb hónapokra sikeredik, mint a többi. Amennyire a koronavírus engedi, mi továbbra is sok időt töltünk a szabadban, nagyokat sétálunk a gyerekekkel, és természetesen minden nap izgatottan várjuk a tél legszebb ajándékát, a havat.

Hiszem: a mélabú leküzdésében segít, ha új terveket szövögetünk.

Ezzel én sem vagyok másként, de csak aprócska célokat tűzök ki magam elé, nehogy kudarcként éljem meg a sikertelenséget. A munkán kívüli munka is jót tesz: hólapátolás vagy a megmaradt levelek összegereblyézése, kicsit rendbe szedni a folyosón árválkodó, évelő muskátlikat. A héten nekiugrom a spejz rendberakásának is, amit hetek óta húzok-halasztok. Amikor időm engedi, kicsit csinosítom az otthonunkat, kiselejtezem a ruháinkat.

Továbbra is segít takarítás közben egy-egy hangoskönyv, de még ilyenkor is szívesen hallgatom Frank Sinatra karácsonyi albumát. Januárban még sokszor sütök mézeskalácsot a gyerekeinkkel, és rengeteget társasjátékozunk, sakkozunk, filmeket nézünk. Ha már egy időre le kellett mondanunk a gyerekek edzéseiről, akkor még többet játszunk az iskola és az óvoda után. Már nem várjuk a karácsonyt, talán nincs is épp mit várni. Ilyenkor (is) jólesik bekuckózni egy könyvvel és egy bögre forró teával (kávéval, borral, vodkanaranccsal – kívánt rész aláhúzandó). 

Szó ami szó, én nem hiszek abban, hogy egy évszak vagy esősebb nap azonnal elhúzódó letargiába taszít bennünket! Hangulatunk ingadozásait annyi minden befolyásolhatja, nem elég hozzá egy latyakos novemberi csütörtök vagy egy farkasordítóan hideg januári hétfő. A legkiegyensúlyozottabb örök optimisták életében is elő-előfordulnak borús napok, hetek. Ez természetes. Amennyiben ez valóban csak pillanatnyi állapot, és két hétnél kevesebb ideig tart, sokat lendíthetünk saját „mindenkihagyjonbékén, makisemkelekazágyból”-hangulatunkon. Ha pedig úgy érezzük, hogy valóban megrekedtünk, egyedül képtelenek vagyunk kilábalni egy esetleges feneketlen gödörből, akkor bátran forduljunk egy szakemberhez!

Ajánljuk még:

„ELFÁRADT A LELKEM” – A DEPRESSZIÓ PUSZTÍTÓ LEHET, DE NEM VAGYUNK FEGYVERTELENEK
KÁROSABB MINT AZ ELHÍZÁS VAGY NAPI 10 SZÁL CIGI, PEDIG „CSAK” EGY ÉRZÉS
NAPLÓT ÍRNI OLYKOR ÉLETMENTŐ LEHET!

 

Már követem az oldalt

X