Kult

Egy majdnem elfeledett asszony különleges konyhája – Ismerd meg velünk Kner Piroska életét és receptjeit!

Néhány évvel ezelőtt egy gyomaendrődi házaspár, Kovács György és Kovácsné Sári Enikő különleges kéziratokat találtak a házuk – az egykori Kner-ház – padlásán. Egy szakácskönyvnyi recept gondosan összerendezve, kiadásra készen 1915-ből, Kner Piroska tollából. Ha szerencsésebb csillagzat alatt születik szerzőjük, talán ma erre a gyűjteményre is úgy tekintenénk, mint kicsit korábbról Zilahy Ágnesére, vagy kicsit későbbről Horváth Ilonáéra. Az iratokat átadták a városi múzeumnak, és ma már mi is kézbe vehetjük: főztünk is belőle, de szívesen merültünk el e különleges asszony életében is.

Az 1900-as évek első évtizedeiben a gazdag polgárság konyhájában nem kellett számolgatni a tojást, bőven használhatták a hús- és tejtermékeket, és olyan különlegességekhez is hozzájuthattak, mint például a kaviár, a rák, a capribogyó vagy éppen a parmezánsajt. Bőséges konyhát vitt Kner Piroska is, de ahogy változtak az idők, egyre nagyobb szüksége lett volna arra a bevételre, amit gondosan összeválogatott receptgyűjteménye hozott volna számára. De hiába a gazdag nyomdászcsalád, a történelem mindig úgy alakította, hogy a szakácskönyv kézirat maradt. Hogyan lehetséges, hogy épp a nyomdászok testvérének könyve nem lett kiadva, amikor mai szemmel nézve is kitűnő szakácskönyv? Mi lett a sorsa az írójának?

A Magvető kiadó és a gyomaendrődi Határ Győző Városi Múzeum az egykori Kner Nyomda híres betűtípusával és díszítő motívumaival adta ki a Szakácskönyvet – így nézhetett volna ki akkor, amikor eredetileg tervben volt a megjelenése. S, hogy igazságot szolgáltassanak az elfeledett asszonynak, a Kossuth-díjas Parti Nagy Lajos egy fiktív önéletrajzot is alkotott Piroska életéből, Árnyékporocska címen. 

Kik voltak a Knerek?

Az 1877-ben született Kner Piroska a nyomdászattal és illusztrálással foglalkozó Kner család tagjként. Bátyja, Izidor a gazdag és tehetséges nyomdász, unokaöccse, Imre (Izidor fia) szintén tipográfus, nyomdász és könyvművész volt, aki sokat tett az igényes magyar nyomdászatért: műveit az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták.

Aki szereti a századeleji szecessziós könyveket, biztosan találkozott már a Kner Nyomda munkásságával.

Míg Izidor nem élte már meg a 40-es évek borzalmait, Imrét  a gyalogmenetből lemaradva lőtte agyon egy katona... Piroska szerencsésebb volt a legtöbb, méltatlan halált halt családtagjánál. Idős asszony volt már a háború alatt, de így is hamis papírokra, jószándékú segítő emberekre volt szüksége a túléléshez.

A nem is annyira fiktív élet...

Parti Nagy Lajos csak a levelezésekből, családi nyilvántartásokból tudta feltámasztani az asszony életének azon fejezeteit, amelyekről sikerült megtudnia bármit is, de halála – sok egyéb mellett – olyan információ, amiről semmi dokumentum nem maradt fenn. A szakácskönyvvel egy kiadásban megjelenő írásban egyes szám első személyben olvashatunk arról, hogyan élt és gondolkodott Kner Piroska. Talán a személyes hangvétel és a sok nyitva hagyott kérdés az oka, hogy a kis könyv

igazi időutazás, amelyben egy kicsit kívülálló asszony életébe tekinthetünk bele, aki a határokon táncolt egész életében.

A gazdagság és a szegénység érintette személyesen is, ugyanis jómódú családjából jutott szerényebb anyagi helyzetű házasságba, de a család szintjén is, mert bár rokonai amikor csak tudták, kisebb-nagyobb összegekkel támogatták, a Knerek anyagi helyzete is megingott mindkét világháború hatására. Ezért is lehetséges, hogy a receptkönyv kiadása nem valósult meg soha a családi nyomdában.

Vallási értelemben is határt lépett át Piroska, hiszen katolikus férje révén a család első kikeresztelkedője lett, ez azonban nem mentette meg a fiát a munkaszolgálattól.

Korszakok és konyhai divatok határán főzte át magát az asszony, aki férje korai halála után „kosztosokból” próbálta fenntartani magát, a gyerekét, és a hitelre vett szép nagy házat.

Tehát az élete nagy részében főzött, egyfajta házi kifőzdét üzemeltetett, ahol fejből alkotott mindent, amit fiatalon, a gyomai években tanult. Bár élete nem volt könnyű, főzni bizonyára tényleg nagyon szeretett, a változatos receptek legalábbis erről tesznek tanúságot.

Képekhez és pontos folyamatleíráshoz szokott agyunknak nem könnyű kiigazodni a százéves leírásokon, de megéri. A száraztészta egyeduralma előtti korból igazi érdekesség a különböző tészták elkészítési módját megtanulni, és a felfújtak világában is érdemes elmerülni: bár a modern recepteskönyvekben is megtalálni őket, a legtöbb mai konyhában ritkábban kerül az asztalra, pedig mennyi lehetőség van benne!

Szinte zavarba ejtő a mártások, pudingok, fagylaltok mennyisége is, többet sorakoztat fel Kner Piroska, mint amennyiről én egyáltalán hallottam valaha.

A békebeli időket idéző receptgyűjtemény arra is emlékeztet, hogy mennyi apróságon múlik az ember élete, hány terv marad az ismeretlenség homályában, amit egy-egy véletlen folytán megismerhetne a nagyközönség. Nem sokon múlt, hogy a könyv eljusson a nyomdáig, a sokat tervezett főzőiskola sem volt légből kapott ötlet. Ezek által a kor elismert asszonya lehetett volna Piroska, így azonban a mindennapi megélhetésért küzdött, és azt sem tudjuk, hol lelte halálát. Kicsit a többi, a körülmények miatt meg nem valósult álomra is gondoltam, amikor nekiálltam elkészíteni a házi tésztából és házi tejfölből készült túrós csuszát és a különleges almás pitét Kner Piroska szakácskönyvéből.

Fotó: Fortepan / Ebner

Ajánljuk még:

„Évente minimum 300 különböző új receptet főzünk meg együtt”: Borbás Marcsival és Antal Csillával a Konyhám 200. adása kapcsán beszélgettünk

Borbás Marcsi Konyhám sorozatának 200-ik adását látjuk ma az egy.hu oldalán. Ez alkalomból páros interjú keretében villantjuk fel a műsor készítésének kulisszatitkait. Antal Csilla tíz éve segíti Marcsit a konyhában. Ahol egyikük mozdulata véget ér, ott kezdődik a másiké: ebből a szimbiózisból bontakoznak ki hétről-hétre a sokunk által kedvelt finomabbnál-finomabb receptek. 

 

Már követem az oldalt

X