Egészség

Téli egészségbomba: bemutatjuk az öt leggyakoribb babfajtát

Ha babvásárlásról van szó, sokan csak leemelik a polcról az első szembejövő terméket, legyen az fehér, barna vagy tarka. Pedig számos babfajta létezik, és nem mindegy, hogy melyiket mihez használjuk! Összefoglalónk segíthet, hogy legközelebb (még) jobb legyen a babfőzelék!

A bab igazi szuperélelmiszer, hiszen igencsak magas a tápértéke, emellett laktató és ízletes is. A babfélék rendkívül gazdagok fehérjében, folsavban B-vitaminban és antioxidánsokban, és számtalan jófajta baktériumot juttatnak a bélbe, így jó hatással vannak az emésztésre és a máj elzsírosodását is megakadályozhatják. Rendszeres fogyasztásukkal csökkenthető a szívproblémák kialakulásának esélye, és egyes kutatások szerint a rákos megbetegedések megjelenését is visszaszoríthatjuk a segítségükkel.

Fontos, hogy főzés előtt egy éjszakára áztassuk be a babot, és a vizet öblítéssel öntsük le róla. Ennek nemcsak az a haszna, hogy könnyebben megfő az alapanyag, hanem az is, hogy így kevésbé terheli meg szervezetünket a bab. (Akiknek nagyon érzékeny a gyomra, érdemes lehet az első főzőlevet is leönteni rögtön forralás után, majd tiszta vízben készre főzni a babot.)

Az Amerikából érkezett hüvelyesnek több ezer fajtája van, megkülönböztethetjük őket szín (pl. fekete, fehér, tarka) és alak alapján is. Ma már kevesen tudják, de alakja alapján elkülöníthetünk: 

  • kerek-
  • tojás-
  • henger-
  • vese-
  • laposbabot is.

A régiség háziasszonyai jól ismerték alapanyagaikat, tudták, melyikből lesz a legjobb a főzelék, melyik való tört paszulyba és melyik típust érdemes fejteni. Ezért is van az, hogy régen nem tájfajta babokról beszélnek a szakemberek Magyarországon, hanem „házi fajtákról”: a családoknál kialakult, ki mit szeret pontosan, és növényeiket úgy alakítgatták, nevelgették az évek során, hogy igényeiknek megfelelő termést adjanak.

Hogy manapság, mikor legtöbben a boltból szerezzük be az alapanyagokat, melyik babból mit is főzzünk? Mutatjuk:

Fekete bab

A fekete bab kisebb szemű babfajta, közepén fehér folttal. Jellemzően ezt használják a mexikói és brazil babos ételekben, s ennek oka, hogy állaga rendkívül kellemes, íze pedig enyhe, nem tolakodó. Alacsony glikémiás-indexe révén nem emeli meg extra mód a vércukorszintet, ennek ellenére – ahogyan a babok többsége – laktató. Kiváló salátákhoz vagy különböző mártogatósokhoz, de egy dúsabb téli zöldséglevesnek is kellemes ízt és színt ad már egy maréknyi fekete bab is.

Veteménybab

A fehér színű veteménybab az egyik legismertebb babfajta. Kiválóan használható levesekbe és salátákba. Olaszországban rendkívül népszerű, ebből készül a híres pasta e fagioli, és zöldséglevesbe is előszeretettel teszik. A vese alakú krémszínű babfajta finom bablevesbe, de azzal számoljunk, hogy nem színezi úgy meg a levest, mint a barna fajták – ellenben kiválóan elkészíthető belőle a vegán majonéz, a babonéz!

 

Gyöngybab

A gyöngybab – ahogy neve is utal rá – fehéres, kisszemű, kerek babfajta. Akárcsak a többi bab, ez is gazdag antioxidánsokban, valamint gyulladáscsökkentő hatása is ismert. Számos ásványi anyagot tartalmaz, úgy, mint a kalcium, a vas, a foszfor és a cink, de még C-vitamin is található benne! Érdemes bevetni levesekben és salátákban, már csak azért is, mert táplálóbbá teszi akár a legkönnyebb étket is – anélkül, hogy a szervezetünket elnehezítené.

Chilibab

A vese alakú chilibab vörös színe remekül mutat a bablevesben, hiszen sokkal mélyebb, vörösesebb színt ad neki, mintha fehér társából készítenénk. Persze a belseje ennek a babnak is fehér, állaga krémes, íze enyhe. A chilisbab leggyakrabban ebből a babféléből készül, de felhasználható curryhez és szószokhoz is, de akár a reggeli pirítósra is tökéletes lehet babkrém formájában. Bár az édes babkrémhez az adzuki bab a legjobb, ennek híján a chilibabbal is hasonló eredményeket érhetünk el, ha kísérletezni támad kedvünk!

 

Csicseriborsó

A csicseriborsó kakukktojásnak tűnhet, ám valójában nem borsó, hanem babféle. A garbanzóbabként is ismert csicseriborsó levesekhez és főzelékekhez is kiváló, de a jól ismert hummusz is belőle készül. Salátába gyakran használják, ugyanis ekképpen megnövelhetjük a fogás fehérjetartalmát, tartalmasabbá tehetjük vele az ételt. Rendszeres fogyasztása jó hatással van a vérnyomásra, és a koleszterin csökkentésében is aktívan részt vesz, de épp úgy, ahogy a többi babféle, szív- és érrendszeri betegségek ellen is segítséget nyújt. A vegán életmód egyik alapköve, s nemcsak önmagában fogyasztható, hanem lisztként is, így gluténérzékenyek számára remek alternatíva! Készülhetnek belőle különböző kenyérfélék és sütemények is, de akár rántás készítésére is alkalmas!