Szeretett édesanyám egy augusztusi éjszakát követően került kórházba, azóta az egész életünk köré rendeződött. Korábban is ő volt az origo, a találkozási pont, ahogy most is, csak most nem a vasárnapi ebédnél ültünk, hanem az ágyánál álltunk.
Hiszem, hogy a szeretet gyógyít. Anyukám orvosilag a legjobb kezekbe került, az ő munkájuk és a család, a barátok, az ismerősök féltő-óvó szeretete – remélhetőleg – meghozza a várt eredményt. Ehhez azonban sok-sok türelemre van szükség.
Mikor kiderült, mivel állunk szemben, mindent meg akartam tudni erről a sokak által sokszor emlegetett, számomra mégis ismeretlen támadóról, a stroke-ról. A legavatottabb szakértőt, dr. Szapáry Lászlót, a Magyar Stroke Társaság elnökét, a Pécsi Tudományegyetem Stroke Tanszékének vezetőjét faggattam a témában. A beszélgetésünk sarokpontjait aztán néhány pontba sűrítettem, aminek megismerése és megjegyzése, úgy hiszem, mindenkinek javára válna!
1. A STROKE NEM AGYVÉRZÉS
A stroke népies nyelven szélütés, vagy gutaütés. Sokan az agyvérzéssel azonosítják, de ez téves megnevezés! Stroke esetén az agyi erekben egy elzáródás következik be, vérhiány lép fel az agy valamely területén. Gyakorlatilag az agyérgörcs és az agyvérzés együttes jelentkezése.
2. JELLEGZETES TÜNETEI VANNAK
Mivel stroke esetén valamelyik nagy agyféltekét érinti ez a károsodás, elég látványos, jellegzetes tünetekkel jár, mindig a károsodással ellentétes oldalon. Például egy jobboldali agyi infarktus esetén a bal oldalon alakul ki egy féloldali gyengeség vagy bénulás, szájcsempülés, esetleges látótérkiesés. Ha a bal agyféltekét érinti az elzáródás, akkor a beszédközpont is megsérülhet, tehát sokszor a jobboldali végtaggyengeséghez egy beszédzavar is társulhat. Ha a stroke a kisagy területét érinti, akkor szédülés, kettőslátás, elkent beszéd, nyelészavar jelentkezik.
3. HAJLAMOSAK LEHETÜNK RÁ
Számos tényező fokozza a stroke-hajlamot, mint az életkor, a genetika, hajlam, az erek állapota. De sok mindennel lehet javítani a helyzeten: nem szabad elhízni, egészségtelen életmódot élni, dohányozni. Az egészségtelen életmód következtében akár már 40 éves kor körül kialakulhat a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, ami táptalaja az érkatasztrófának. Ilyenkor érdemes szakorvossal megbeszélni és kezelni a rizikófaktorokat.
4. A STROKE NÉPBETEGSÉG, AMIT NEM ÁRTANA FELISMERNI
Idehaza évente 25-30 ezer érelzáródásos esettel találkoznak országos szinten az orvosok. Szerencsés esetben vannak előjelei, de ezeket észre is kell venni, és komolyan is kell venni. A figyelmeztető jelek, múló agyi keringési zavarokhoz kötődnek, amelyek például féloldali végtaggyengeséget, beszédzavart okoznak. Ezek viszonylag hamar, akár 1 óra alatt rendeződnek, mégis nagyon komolyan kell venni őket, hiszen súlyos kockázatot jelentenek. Ilyen esetben az orvosoknak meg kell vizsgálni, van-e szívprobléma szívritmuszavar, milyen a nyaki erek állapota. Ezzel meg lehet előzni a nagyobb bajt.
5. HA MEGTÖRTÉNT A BAJ
A stáb fő feladata, hogy csökkentse a károsodás mértékét. Fontos cél mielőbb visszaállítani a vérkeringést, adott esetben eltávolítani a vérrögöt. Az időtényező létfontosságú, limitált ideig van lehetőség érdemben segíteni, hiszen az agy nem bírja sokáig vérellátás nélkül. Ha 1-2 órán belül szakember kezébe kerül az érintett, akkor nagyon súlyos stroke-kal is fantasztikus javulás várható. 4-6 óra múlva egyre csökken az esély a sikeres kezelésre, néhány óra alatt visszafordíthatatlan károsodás alakulhat ki. Az első 24 órában meg lehet próbálni helyreállítani a vérkeringést; a stroke centrumban a vizsgálatok alapján eldöntik, milyen érmegnyitó kezelést alkalmaznak. Vérrög-oldás, az ér megnyitása, a károsodás minimalizálása – ezek azok a tényezők, amelyektől nagymértékben függ, milyen tünetek maradnak hátra.
Nem mindegy, hogy féloldali bénulás alakul ki, vagy egy végtaggyengeség, amit egy-két hónap alatt helyre lehet állítani.
6. ELSŐ LÉPÉSEK
A kórházban megtörténik az akut kezelés, felállítják a pontos diagnózist és igyekeznek csökkenteni a károsodás mértékét. Ilyenkor kiderül, mi volt a kiváltó ok, van-e érszűkület. Fontos cél, hogy elkerüljük az ismételt történést, koleszterinszint-csökkentéssel, értágítással, vérhígítással akár éveken keresztül stabilan lehet tartani a beteget.
7. REHAB
Az akut ellátást követően rehabilitációra van szükség, ami intenzív gyógytornát, mobilizálást jelent. Így néhány hét múlva a páciens akár önálló életvitelre is alkalmas. Persze a gyógytornát a következő időszakban otthon is folytatni kell. És itt még messze nem ér véget a történet, mert a beteget ilyenkor össze kell kötni egy, a stroke-ot gondozó orvossal, negyed- vagy félévente ellenőrzésre kell járni, csekkolni az erek állapotát, a koleszterinszintet, és az eredmények alapján „finomhangolni” a gyógyszerelést. Egy jól együttműködő betegnél szinte a nullára csökkenhet annak az esélyét, hogy az agyi infarktus újra kialakuljon.
Ajánljuk még:
