Egészség

Színeket az asztalra

10 kilónyi fogyás akár felére csökkentheti a civilizációs betegségek kialakulását

Világszerte a halálozási esetek körülbelül 70 százalékáért a járványszerűen terjedő, de nem fertőző betegségek a felelősek. Ide tartoznak például a szív- és érrendszeri panaszok, a keringési- és daganatos betegségek, a cukorbetegség és az elhízás is, amelyek jelentős arányban a környezeti hatások révén alakulnak ki, jellemzően a krónikus stressz, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás hatására. Nyugati civilizációs életformánk tehát önmagában is hízásra hajlamosít, emellett viszont egyes diéták is gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást egyes betegségekre. Folyamatos éberséget igényel, ha el szeretnénk kerülni az ördögi kör csapdáját.

Az elhízás betegség. Az orvostudomány tényként kezeli ezt, ezért is hangsúlyozzák a belgyógyászok, obezitológusok, hogy nem mindegy, hogyan reagálunk rá, milyen módszert választunk a fogyáshoz. Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmadának van kisebb-nagyobb súlyfeleslege.

„A jelentős súlytöbblet sok más betegség rizikófaktora: a rosszindulatú daganatok közül a különböző bélrákok, epehólyagrák, hasnyálmirigyrák, veserák, agyhártyarák, bizonyos pajzsmirigyrákok, prosztatarák, méhnyakrák, petefészekrák, egyes vérképzőszervi rákos megbetegedések (pl. leukémia) mind a testsúlyfüggő rosszindulatú daganatok kategóriájába tartoznak. Túlsúly vagy enyhe elhízás esetén is már 2-4-szeres a leggyakoribb testsúlyfüggő ráktípusok kialakulásának rizikója. Például a nőkben gyakoribb epehólyagrák esetén túlsúly vagy enyhe elhízás fennállásakor 20%-os, nagyobb elhízás (40 kg/m2 testtömegindex felett) esetén pedig 60%-os a testsúlyfüggő rák-rizikó, de ha sikerül leadni kb. 10 kilónyi súlytöbbletet, akár felére is csökkenthetjük a rizikót” – mondja dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus főorvos, a MediFat igazgatója.

Fotó: Pixabay.com

A jelentős súlyfelesleg gyulladásos állapotot tart fenn a szervezetben, ami kedvezőtlenül befolyásolja az immunrendszer működését, mert a stresszhormonok túlzott termeléséhez vezet, és a többi hormon egyensúlyára is kihat.

„A gyakori rosszindulatú daganatoknak legalább az egyharmada már az életmóddal is megelőzhető lenne, megfelelő fizikai aktivitással és táplálkozással. Ha nincs jelentős súlyfelesleg, akkor minimum heti 110-150 perc enyhe, közepes intenzitású testmozgás, ha pedig már fogyásra is szükség van, akkor heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás szükséges.

Még fontosabb a táplálkozás szerepe ezeknek a betegségeknek a megelőzésében: a mérsékelt kalóriabevitel, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás, különös tekintettel a változatos rostbevitelre, ami a bél mikrobiom összetételének normalizálása szempontjából kiemelt fontosságú. Ez a WHO ajánlása szerint naponta minimum 5 adag, azaz 400 gramm zöldséget, gyümölcsöt jelent, amit egyébként Európában sem a felnőttek, sem a gyerekek nagyobb része nem fogyaszt el. A rostbevitel mellett a megfelelő napi folyadékmennyiséről se feledkezzünk meg!” – osztja meg az egészséges életmód alapvető paramétereit az obezitológus.

Az orvosi társaságok táplálkozási  ajánlásaival egybevág a U.S. News & World Report éves rangsora, melyben a világ legismertebb 40 diétája közül már harmadik éve a mediterrán étrend áll a dobogó csúcsán, az összesített kategória második helyét pedig a flexitáriánus diéta foglalja el ebben az évben. A növényi alapú diéták a „Legjobb növényi alapú diéta”, a „Legjobb fogyókúra diéta” és a „Legjobb cukorbeteg diéta” és a „Legjobb szívbarát diéta”  kategóriákban is a legjobb 3 helyen végeztek, sőt a „Legjobb étrend az egészséges táplálkozásért” és a „Legjobban betartható diéta” kategóriában is a mediterrán étrend győzött. Alapja a zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék mellett a sovány húsok, olajos magvak, gyümölcsök: ezek mindegyikére – megfelelő arányban – szüksége is van a szervezetnek az egészséges működéshez.

„Rengeteg vitaminnal, nyomelemmel, antioxidánsokkal, rosttal, sőt akár folyadékkal látják el a szervezetünket a zöldségek és gyümölcsök. Ez tényleg nagyon fontos. Viszont azt is tudni kell, hogy nem mindenkinek jó mindenféle gyümölcs vagy zöldség, nem mindenkinek jó ugyanaz a diéta. Egy adott ember számára bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök akár veszélyesek is lehetnek. Például, hogyha valakinek pajzsmirigy alulműködése van, akkor az úgynevezett „goitrogén” zöldségek – a káposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol, karalábé, spenót – rendszeres, nagyobb adagban történő fogyasztása nem ajánlott. Amennyiben nem nyersen, hanem párolással vagy főzéssel fogyasztják őket, akkor a goitrogén anyagok mennyisége csökken ezekben a zöldségekben” – magyarázza a szakorvos.

Az elhízással és a súlyfelesleg leadásával járó egészségügyi kockázatok elkerülése végett mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérni még mielőtt fogyókúrába kezdünk. Az orvosi szakmán belül is külön szakterület az obezitológia, vagyis a túlsúlygyógyászat, hiszen a súly- és zsírtöbblettel összefüggő betegségeknek is igen széles a palettája. Az obezitológus alapos vizsgálattal állapítja meg, milyen összetételű és intenzitású egyénre szabott terápiára van szükség az elhízás leküzdéséhez. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az alapösszefüggést:

azért kell orvoshoz fordulni elhízás esetén, mert az elhízás krónikus, kiújulásra hajlamos betegség, aminek a kezelése orvosi segítséget igényel.

Sokkal nagyobb kárt okozhatunk a szervezetünknek a kontár-módon összeállított fogyókúrával, semhogy megérné mellőzni a speciális orvosi szakértelmet. A túlsúly az elhízás előszobája: minél több fölösleges kilóval kell megküzdenünk, annál magasabb az egyes betegségek kialakulásának veszélye is. A cukorbetegséget megelőző állapot, az inzulinrezisztencia például megfelelő életmódváltással leküzdhető, kordában tartható, akárcsak a szív- és érrendszeri panaszok egy része.

Fotó: Pixabay.com 

Alapvetően józan ésszel is felmérhető, hogy a szélsőségekre épülő diéták nem hozhatnak tartós eredményt egészségügyi kockázatok nélkül, emellett az is nyilvánvaló, hogy az elhízott emberek egészséges életmódjának kialakításában nem mindenben lehet az egészséges testsúllyal élők szokásait utánozni. Például mozgás terén nem szabad ugyanúgy terhelni az ízületeket, mintha nem lenne súlyfeleslegünk, hiszen éppen az ellenkezőjét fogjuk elérni: a sérülés miatt nem fogunk tudni rendszeresen mozogni.

Szintén gyakori fogyókúrás probléma a különböző fehérjeporok és táplálékkiegészítők okozta mellékhatások, például a vesét érintő betegségek. Dr. Gajdács Ágnes obezitológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentős mértékű súlyvesztés nemcsak fizikai, de érzelmi és pszichés változást is jelent, amit csak tartós életmódváltással érdemes elérni:

„az egészséges testsúly elnyerése csakis egészséges testsúlyrendezéssel lehetséges”.

Összességében tehát nagyon fontos, hogy megfelelő józansággal és alázattal kezeljük a túlsúly és az elhízás problémáit, és érintettként mindenképpen szánjunk időt a saját szervezetünkre és életformánkra szabott, orvosi szakvéleménnyel megalapozott életmódváltás előkészítésébe.

Saját érdekünkben óvakodjunk „a fogyókúraipar hályogkovácsaitól”, akik instant megoldást kínálnak egy nagyon is személyes problémára! Triviális, de nagy igazság, hogy a megfelelő előkészítés fél siker, a fogyókúra esetében pedig akár életmentő is lehet, hogy jól csináljuk.

A megjelenést a Zabosfa KerTÉSZ Kft. támogatta.

Ajánljuk még:

Beteg a gyerek, de nem lehetek vele: dolgoznom kell

A négyes villamoson figyeltem egyszer egy anyukát, ahogy állt középen, a hátán egy hátizsák, szemlátomást dugig tömve nehéz dolgokkal – húzta, törte a gerincét. Két kisiskoláskorú gyerek utazott vele, az egyik fogta a kezét, a másik kapaszkodott mellette. Az utóbbinak folyt az orra, csupa takony volt, de az anyukának nem volt harmadik keze, hogy segítsen megtörölni azt a náthás orrocskát. Zavartan rászólt többször is: fújja ki, törölje meg maga, de csak elkente az orra alatt.

 

Már követem az oldalt

X